Szerelem és gyűlölet között hajszálvékony a határ.
Gyűlölet is sokféle lehet, főleg ha az utálat egy "szerelmes" időszakot követ (akár viszonzott, akár viszonzatlan). Igazából ez az egész gyerekes dolog. De valakinek csak ez jelent megoldást. Ha nap mint nap, százszor elmondod magadban, hogy "nem szeretem", akkor egy jó hosszú idővel később a szerelem-érzés az ellenkezőjére vált. De ezzel nem oldotta meg a bajt, csak átfordította.
Többen mondják azt, hogy inkább a tettet gyűlölik, nem magát az embert. Akkor viszont felesleges az egész, mert abból még, hogy azt utálod, amit veled tett, nem következik, hogy a személyt is gyűlölöd (főleg ha a szerelmedről van szó).
Ezen kívül utálhatok egy személy azért, mert éppen szeretném őt szeretni, de nem lehet, és csak kifogásokat keresek, hátha úgy könnyebben elviselhető a helyzet - indokgyűjtés, hogy miért ne szeressem.
"- Mindkettőnél olyanokat teszel, amit magad sem értsz.
- Mindkét érzés miatt elveszted a fejed.
- Mindkettőnél félsz valamitől.
- Mindkét esetben legszívesebben ráugranál a másikra.
- Ha találkozok a szeretett/gyűlölt féllel, mindkét esetben megugrik az adrenalinod.
- Mindkét esetben kiforgatod a másik szavait.
- Mindkét esetben bármit megteszel a célpontért.
- Mindkét esetben egész nap a másik félre gondolsz.
- Mindkét esetben mérhetetlen örömmel tölt el, ha olyan történik a másikkal, amit te szerettél volna."
És ezek az apró dolgok miatt sokszor nem tudjuk eldönteni melyiket is érezzük valójában.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése