2014. március 6., csütörtök

Magánember vs közember

Katona József: Bánk bán. Kötelező olvasmány - már rosszul indul. Borzasztó nyelvezet, ez megöli azt, az meg amazt, emeznek meg lelkiismeret furdalása van. Számomra tipikusan a what the hell? kérdést veti fel. Elolvastam, átszenvedtem magam rajta. Révén, hogy ezt a könyvet eleve nem akartam elolvasni, nem is értettem meg belőle sok mindent. De a címben lévő szembenállást sikerült felfedeznem. Ma volt az első magyaróránk, amin ezt a művet vettük. A tanárnő megerősített abban, hogy ez a fejemben létező szembenállás valóban megjelenik a műben. Aztán továbbgondolván ezt, rájöttem, hogy nem csak a műben, hanem az életemben is. 
Magánemberként vagyok, aki vagyok - írom a kis blogomat, szanaszét twitterezem magam, olvasok, zenét hallgatok, fotózok, vannak érzéseim, amiket valahogyan kezelek.
"Közemberként" a diákönkormányzati kultúrfelelős, osztálytitkár, gazdasági felelős vagyok, emellett még stúdiós/színházi munkatárs is. És itt már nem lehetnek érzéseim. Ezek már felelősséggel járó "posztok" - legalábbis szerintem. 
Magánemberként történtek olyan dolgok velem, amik meghatározzák egyes emberekhez való viszonyomat. Összevesztünk vagy esetleg más egyéb sérelem miatt. Sajnos sikerült több helyen is belefutnom olyanba, ahol szemben áll a két "ember". Közemberként nem szabad kimutatnom az érzéseimet azok az emberek iránt, akikkel magánemberként nem állok jó viszonyban. Ahhoz, hogy sikeres legyek, és sikeresen túl is éljek (bár nem erről kéne szólnia), félre kell tennem a sérelmeket, és az adott feladatra koncentrálni.
Sajnos adódott egyből egy ilyen helyzet. Vasárnap Holt Költők Társasága előadás. D annyit tud, hogy van egy fiú a színházi társulatból, akivel mára már nagyon elfajult a helyzetünk - eléggé rossz irányba. Nem mondtam meg neki, hogy kiről van szó. Lebeszéltem vele, hogy ne kelljen a színpad közelébe mennem, mert jelenleg nem vagyok olyan állapotban, hogy kibírjam. D ezt tudja, ezért is egyezett bele. Bár tudom, hogy fejmosást kapok majd, hogy ezt így nem lehet csinálni, nem menekülhetek állandóan.

Félre kell raknom a sérelmeket azért, hogy sikeres legyek! Most ez a cél! 


xx H.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése