kezdődik :)

Ma reggel 6.35-kor arra kelni, hogy úgy fúj a szél kint, hogy bent is érzed, kicsit félelmetes volt. Az első hidegben készülődés, előkerült a csimma', amit hál'Istennek nem nőttem ki, felülre pulcsi, vastag kabát, meleg körsál - imádom ezt a kombinációt <3
Lefelé a lépcsőn már láttam, hogy valami szállingózik, aztán mikor leértem, realizáltam, hogy nem, nem hallucinálok: tényleg esik a hó :))
Vidáman battyogtam a suliba, ahol 20-ból 21 ember mondta, hogy hülye vagyok :D úgy örültem a havazásnak, mint még soha. Bár kicsit fura, szinte minden dologhoz T-t tudnám kötni. Általában mikor először esett a hó egy évben, mindig vele voltam - mindig így jött ki, de sosem bántam. Ma reggel igaz, hogy Öcsivel meg P-vel indítottam, de akkor sem az igazi. Hiányzik. És egyre közelebb kerülünk az 1 évhez...
Visszakanyarodva a sulihoz, egész nap az ablakokon át pislogtam, hogy "tényleg esik a hó, emberek"! Valahol belül elfogott egy nagyon jó érzés, amit nem tudok leírni. Egyet tudok, ha ilyen érzésem van, valami mindig történik. És legtöbbször ez jó dolog! :)

Most pedig itthon, a melegben, almás-fahéjas gyertyát égetve tanulok, és közben forrócsokit iszom. Szeretlek, Tél! Szeretlek, Havazás!

Eljött az én időm!